A hét elején általában igyekszem utolérni magam a hétvégén elmaradt teendőkkel, mint takarítás és hasonlók. Nem volt ez másképp most sem. Viszont délután eszembe jutott, hogy a Moszkva téri túrkálóban aznap van árucsere, ezért a délutáni séta keretében bebuszoztunk oda egy kicsit túrkálni. Egy-két jobb bodyt, rövidgatyót és/vagy napozót szerettem volna neki venni, mert ezekből kevés van. Sikerült is venni pár dolgot aránylag jó áron.
Kedden délelőtt még itthon tevékenykedtünk, 1 óra körül viszont jelenésünk volt a Kopaszin. Fórumos barátnőnk, Zsófi, és az ő "pici" fia, Nimród (meg persze apuka) most egy rövid időre Hamburgba költöznek, ezért a fórumos lányokkal szerveztünk nekik egy meglepi búcsúsétát. A meglepi nagyon jól sikerült, Zsófi nagyon meg volt hatva, és láthatólag jól is érezte magát. A nagy meleg ellenére a babók is jól elvoltak. Egy darabig a fűben randalíroztak, aztán beültünk a Ponyvaregénybe leenni a múltkori fiaskóért cserébe kapott ajándéksütinket (köszi Liza!). A süti fini volt, a személyzet pedig kifogástalan, most nagyon körülugráltak minket. A babák itt már nem annyira bírtá az ücsörgést a babakocsiban, etetőszékben, ezért leraktuk őket a padlóra, és ott közlekedtek összevissza. Nem mondom, hogy nagyon tisztán szedtem volna utána össze a gyereket. :-) Viszont Andi és Ági szenzációs fotókat és videót készítettek most is, többek között Flóráról is.
A másnapi programunk "csak" egy doktornéni látogatás volt, mivel most kapta meg Püntyike a második agyhártyagyulladás elleni oltást. Szerencsére jól viselte most is, csak kicsit sírt. Aztán már állva kellett felöltöztetnem, mert annyira érdekesek voltak a pelenkázó feletti matricák. :-) Egyébként 7,7 kg volt most, ami kb. 25 deka hízás kb. 3 hét alatt, szóval jól teljesített. A mozgásával is meg voltak elégedve, bár a doktornő javasolta, hogy vigyük úszni vagy valami erősítő jellegű tornára, hogy nehogy a kis gyengécske ízületei kárára menjen a nagy mozgékonysága. Torna ügyben még körülnézek, de lehet, apukájával megpróbálják a babauszit itt a szomszédos Rubin wellnessben.
Csütörtökön szintén doktornéni látogatás volt soron, de most a törökbálinti tüdőgondozóba kellett kontrollra mennünk. Kivételesen busszal mentünk, mert apunak sok dolga volt, mást meg ezért nem akartam rángatni. És innét azért nem különösebben bonyolult kijutni oda busszal, hisz a buszvégállomásnál van a kórház. Továbbra sincs semmi teendő, figyelgetni kell csak, és ha esetleg bármi furát hallanánk, vagy erősödne, rosszabbodna a "horkolása", akkor kell menni. Ha nem, akkor 6 hónap múlva kontroll. Most egyébként még a toroknézést is engedte, pedig azt nem szereti, és csak akkor fakadt sírva, amikor a doktornő levadászta a tízóraiból a szájpadlására ragadt szilvahéj darabot. :-)
Pénteken megint itthon volt apukája, hogy felkészüljön a másnapi közgáz (újra)vizsgára. (4es lett! :-D) Mi így igyekeztünk minél kevesebbet itthon lenni, ami szerintem sikerült is. Délelőtt Gabival, Katával és Alízzal voltunk játszóterezni, és mire hazértünk Flóra már el is aludt, és szunyált legalább 2 órát. Ebéd után kicsit átmentünk anyuékhoz, mert nyomtatni is kellett, meg beszélgetni picit. Aztán hazafelé kitaláltam, hogy még elkirándulunk Ancsa elé a munkahelyére. Így is tettünk, 5 körül értünk oda. Aztán sétáltunk egy nagyot a Vörösmarty tér, majd a Roosevelt (újabb Széchenyi I.) tér felé, és még beugrottunk Ancsa nagymamájához is. Így sikerült kb. n9re hazaérnünk. Püntyi jól viselte, nem volt kiakadva, hogy kicsit csúsztunk az esti menetrenddel. Mondjuk miután letettem, kicsit balhézott az ágyban, de pár perc után elaludt, méghozzá így:
Szombaton délelőtt apjának a beadandó háziját vittük el a főiskolára. Ő is ment be aznap vizsgázni, de csak 2 órára, azt meg délig lehetett leadni. Így elvittük helyette, hogy addig is nyugodtan készülhessen. Aztán még szintén túrkáltunk egyet, de jöttünk is haza, mert nagyon meleg volt. Aznap már nem is mentünk máshova, csak délután vásárolni, mert Flóra megint nagyot aludt, aztán meg elég borult volt az idő. Esni végül nem esett, de fülledt volt a levegő, ami valószínűleg őt is nyomta, mert este olyan hisztis lett, amilyennek csak ritkán látni. Ez elalvás is csak úgy ment neki, hogy közben a hátát simogattam.
Idén sem hagytuk ki a Belvárosi Fesztivált, de idén már nem a Quimby vagy a Kiscsillag koncértjén csápoltunk, hanem Halász Juditon. :-) Vasárnap délelőtt felkerekedtünk - megint kettesben, hogy apja tudjon a mai vizsgára is tanulni -, és bementünk a Szabadság térre, megnézni Judit néni hogy énekel élőben. Judit néniből mondjuk sokat nem láttunk, mert igyekeztünk árnyékba húzódni. A zene, és a körülöttünk lévő gyerekek viszont nagyon tetszettek neki, jól érezte magát. Utána még sétálgattunk is, illetve kicsit heverésztünk a fűben is. Pontosabban én heverésztem, Flóra meg vizsgálta a fűszálakat, megkóstolta őket, de inkább a száraz falevelekre fájt a foga. Megnéztük a padlóba épített szökőkutat, egyelőre csak én vizeztem be a kezem, de szerintem jövőre vagy a nyár végére már Flóra is ott fog rohangálni vízsugarakban, ahogy a többi gyerek. Hazafelé még bekukkantottunk a Vörösmarty térre a könyvfesztiválra, de aztán beborult és esni is kezdett, úgyhogy inkább hazajöttünk. Később még átmentünk anyukámékhoz is, őket is elszórakoztattuk egy kicsit.
Itt ép a Szabadság tér füvét vizsgálja meg behatóan:
Mára nem terveztem semmilyen kirándulást, max. bevásárlást. Egyelőre abból sem lett semmi, mert ma már sokadjára szakad az eső, dörög az ég és villámlik. Flóra láthatólag nem fél tőle, de a délelőtti vihar is felzavarta álmából félóra után, és a mostani is. Most meg itt szunyál tovább az ölemben, a laptop és a fejem között félúton.
A héten jelentősebb fejlődésbeli változás az volt, hogy a járássegítővel el kezdett lépdelni. Sikerült ezt a videót készítenem róla:
Ezen mondjuk egy kicsit előredőlve halad, mert arra még nem jött rá, hogy célszerűbb a másik irányból megkapaszkodni, de van amikor azért ügyesebben csinálja.
Amit még kiemelnék, újra, hogy szerintem van zenei érzéke a gyereknek. A rádiót alapvetően imádja, bár ez apával közös programjuk, mikor bekapcsolják a rádiót. De ha hall valami zenét, és tetszik neki, akkor ütemesen rugózik rá, állva vagy akár ülve. Sőt, most már ha mondjuk neki, hogy "tánci, tánci", akkor csinálja is, zenétől függetlenül. Erről szintén van egy videó, amit már csak az irtó édes szerkójáért is érdemes megnézni.
Végezetül sajnos egy rossz hír is van, bár szerencsére nem Flórával kapcsolatos. Ma délelőtt meghalt a nagypapám, Flóra dédnagypapája. 91 éves volt. Sokat szenvedett már az utolsó hetekben, így ez megváltás volt már neki. Szerencsére, még láthatta - a még rövid ideig - legkisebb dédunokáját háromszor is. Nyugodj békében, Papa!
A héten jelentősebb fejlődésbeli változás az volt, hogy a járássegítővel el kezdett lépdelni. Sikerült ezt a videót készítenem róla:
Ezen mondjuk egy kicsit előredőlve halad, mert arra még nem jött rá, hogy célszerűbb a másik irányból megkapaszkodni, de van amikor azért ügyesebben csinálja.
Amit még kiemelnék, újra, hogy szerintem van zenei érzéke a gyereknek. A rádiót alapvetően imádja, bár ez apával közös programjuk, mikor bekapcsolják a rádiót. De ha hall valami zenét, és tetszik neki, akkor ütemesen rugózik rá, állva vagy akár ülve. Sőt, most már ha mondjuk neki, hogy "tánci, tánci", akkor csinálja is, zenétől függetlenül. Erről szintén van egy videó, amit már csak az irtó édes szerkójáért is érdemes megnézni.
Végezetül sajnos egy rossz hír is van, bár szerencsére nem Flórával kapcsolatos. Ma délelőtt meghalt a nagypapám, Flóra dédnagypapája. 91 éves volt. Sokat szenvedett már az utolsó hetekben, így ez megváltás volt már neki. Szerencsére, még láthatta - a még rövid ideig - legkisebb dédunokáját háromszor is. Nyugodj békében, Papa!
De hogy ne ezzel a rossz hírrel zárjam az eheti bejegyzést, itt egy montázs az Andi által készített fotókból a mi kis Tündérkénkről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése