Julcsi és a bölcsi

1. nap
Ma csak 9:45re mentünk, így az ottlétünk kb. 1 óráját végig az udvaron töltöttük. Julcsinak az udvar nagyon tetszik, ez már kiderült korábban is, amikor látogatóba mentünk. Nem meglepő, mivel a játszóteret is szereti. Körbejárt mindent, kipróbált kb mindent, még motorokra is ráült, bár menni nem nagyon ment velük.
Én vagy a távolból figyeltem, vagy segítettem neki egy-kétszer, ha szükség volt rá. Persze kicsi hiszti itt is volt, mikor nem engedtem közel az épp valamit szerelő bácsikhoz (valami elektromos szerszámmal dolgoztak), ill. mikor egy kisfiú nem adta neki a talicskát. De szerencsére el lehetett terelni a figyelmét másra.
Holnap már 9:30 előtt megyünk, hogy tudjon tízóraizni is bent.

2. nap
Kb. 9:30-ra mentünk, így volt még pici idő ismerkedni, mielőtt behozták a tízórait. Először csak ült az ölemben, aztán együtt megnéztünk pár játékot. Egy műanyag (kisméretű) homokozó formában van sok műanyag labda, abba beült, és dobálta ki a labdákat. Ez nagyon tetszett neki. Tízóraira banán és körte volt, ő elvileg felszeletelve-karikázva kapta volna, de meg sem kóstolta. Az ölemben ivott egy korty vizet, de a gyümölcsből nem kért, oda sem jött. Mikor hívtam, le is dobta magát a földre, volt egy kis mini-hiszti, de aztán nézelődött tovább. Az egyik kislány épp sokat sírt, őt hosszasan nézte, hogy mi van vele. (Mintha nála ilyen sosem lenne. :-D) Aztán mentünk az udvarra. Ott megint jól elvolt sokáig. Egyszer-egyszer odajött hozzám, de többnyire ment, amerre kedve volt, akár jó távol is tőlem. 11-ig voltunk ma is. Holnap már 9-re megyünk.

3. nap
Ahogy írtam, ma már 9-kor bent voltunk a bölcsiben. Vittünk be mindenfélét, amit kellett, azokat lepakoltuk, cipőt cseréltünk, és mentünk a csoportba. Itt én leültem egy kis székre, ő pedig jött-ment a játékok között, több mindent kipróbált. Dobálta a kislabdákat, megnézte a babákat, játszott egy németül beszélős-zenélős foglalkoztató asztalnál, velem nem igazán törődött. Bár az egyik kisfiú sokszor odajött hozzám, hozott valami játékot, akkor egy picit csúnyán nézett ránk. :-) Tízóraira ma szőlő volt, amit nem igazán evett meg eddig sem. Az asztalhoz nagy nehezen odajött, két félszem szőlőt be is vett a szájába, de mindkettőt kiköpte. És a v Ütemezés ízből sem ivott most. De emiatt nem aggódom most, alakul ez még, szerintem a csordaszellem majd meghozza az étvágyát. Egyszer kimentem pár percre WC-re, akkor ő bent maradt a többiekkel. Azt mondták, hogy egyszer jelezte nemtetszését, de sírás nem volt.
Utána az udvarra vígan jött ki, és sokat jött-ment, játszott. Nagyon nem is voltam a közelében, csak ha úgy láttam, hogy segítség kell neki. De nem hiányolt különösebben, jókedve volt. Olyannyira, hogy két másik gondozónő (inkább lány) külön-külön is megjegyezte, hogy kihez tartozik ez a gyerek, mert még nem ismerik, és nagyon cuki. :-)
10:45 körül viszont felkéredzkedett az ölembe, és egyértelműen jelezte, hogy ő menne már, úgyhogy akkor hamarosan eljöttünk, úgyis max 11-ig maradtunk volna. Viszont  akkor átmentünk még a szomszédba Ringatóra. Itt az elején gubbasztott az ölemben, ahogy korábban, viszont utána már elmászkált, sőt a végén élvezte, hogy kevesen vannak, és rohangált körbe-körbe a székek körül.
Alapvetően most úgy látom, hogy elvan bent és kint is, de az elválások szerintem nem lesznek zökkenőmentesek. Egyébként a csoportban van két, egyéves környéki kislány (Szofi és Rege), két-két kisfiú és kislány, akik kb. Julcsikorúak (Lili, Dóri, Dani és Samu), ill. most szokik be egy újabb kisfiú, Magor, aki 15 hónapos.

4. nap
Ma is 9-re mentünk, ugyanaz volt a menetrend, mint tegnap. Ma sokkal többször ült az ölembe a csoportban, és ugyanúgy nem tízóraizott, mint tegnap. Oda sem akart jönni, és mikor odavittem, akkor hisztizett. Pedig ma alma volt, de meg sem kóstolta, a vízből sem ivott. Sem pohárból, sem az itatójából. Az udvarra lelkesen ment, de kb. félóra után egyszer elesett, akkor sokat sírt, és miután megnyugodott se nagyon akart már leszállni az ölemből. A kapuhoz, kerítéshez ment, jelezte, hogy ő már menne. Akkor még sétálgattam vele az udvaron, mutogattam neki a játékokat, hátha kedvet kap valamihez, de nem akart lemenni az ölemből, így kb. 10:45 körül eljöttünk. Nagyon fáradt viszont nem lehetett, mert a bölcsi előtt még játszott, aztán sétált is még hosszan. Aztán persze földre vágta magát, mikor nem engedtem az úttesten átmenni. Ebéd közben viszont kidőlt (evés közben kb. elaludt), viszont így is csak 40 perc alvás ment neki amiből nagy sírással ébredt, alig lehetett megnyugtatni.
Holnap már reggelire megyünk, remélem, jobban alakul a nap!

5. nap
Ma reggel Flórát elkísértük a suliba, aztán mentünk is a bölcsibe. Mindenki ott volt már, vagy akkor érkezett éppen. Kézmosás után Julcsi a saját lábán jött be a csoportba, a kezemet fogva. Egyből játszani kezdett, jókedvűen nézelődött a játékok között, próbálgatta azokat. 8 után hozták a reggelit, amikor is kiderült, hogy neki még mindig nem jött mogyorómentes kaja. Én rábólintottam, hogy kaphat abból a barnakenyérből, ami a többieknek jött, így vajkrémes kenyeret evett. Kockára vágva kértem, amiből kb. 8 kockát evett. Egy pár korty vizet ivott, de a tejet nem kóstolta meg. Mindenesetre ennek is nagyon örültünk. Ezután játszott tovább, talán egyszer jött oda hozzám. Egyszer megnéztem a táskámban a telefont, amit észrevett, és akkor nyüszögött kicsit, a táskára mutatva, de aztán abbahagyta, és játszott tovább. Tízóraira elvileg szőlő lett volna neki, de mivel szerdán nem kért belőle, ezért reszelt almával kínáltuk. Ebből sem kért, sírt, eleve, amikor az asztalhoz vittem. Úgyhogy ezt a kört megint kihagyta.
Ezután már készülődtünk az udvarra, a többiekkel együtt, a csoportban öltöztettem. Előtte voltam kint mosdóban, szerencsére nem volt addig sem semmi gond. Az udvaron megint csak vidám, jókedvű volt. Egyszer-egyszer odajött, és felkéredzkedett az ölembe, de aztán mindig sikerült valami játéknak elcsábítani. 10:45 felé már nem nagyon akart lemenni az ölemből, de végül azért maradtunk, amíg a többiek be nem mentek. Mi ekkor már jöttünk haza.
Szerencsére ez a nap összességében jól sikerült. Hétfőn az ünnepnap miatt nem megyünk, kedden hasonló napunk lesz. Szerdán próbálkoznánk az ebéddel, ha addigra lesz diétás kaja neki.

6. nap
A mai napunk a péntekihez hasonlóan zajlott. A reggeliből most csak egy falatot evett, zöldfűszeres túrókrémes kenyér volt, valószínűleg nem ízlett neki. A teából ivott egy kortyot, de kiköpte. Ez mondjuk nem nagyon lepett meg, mert vízen kívül ő nem nagyon iszik mást. Tízóraira ma banán volt, ebből sem kért, de legalább a szalvétával szépen megtörölte a száját. :-)
A bölcsi épületébe is szívesen jött a saját lábán, és aztán a csoportba is besétált velem, úgyhogy nincs rossz érzése a hellyel kapcsolatban. A csoportszobában jól feltalálta magát, szépen eljátszogatott, és csak akkor hisztizett, amikor rászóltam, hogy egy Duplo kockát ne húzogasson az asztalon, mert borzasztó hangja van. Utána kicsit nyafka volt, de összességében nem volt gond.
Lelkesen ment ki az udvarra, egy darabig ott is jól elvolt, de aztán többször felkéredzkedett az ölembe. Végül 11-ig azért maradtunk, mert ezzel-azzal le tudtam foglalni, és nem csak az ölemben üldögélt.
Holnap már bent fog ebédelni, legalábbis reményeim szerint.

7. nap
A mai reggel nem indult túl jól. Flóra késő este, és ma hajnalban is újra fosott, így fél6kor felébredt ő is, aztán Julcsi is. Sajnos Julcsi nem is aludt már vissza, ennek megfelelően elég fáradt volt délelőtt. A bölcsiben tízóraiig elég jól elvolt, akkor viszont megint csak nem akart enni, és elkezdett hisztizni is. Reggelit sem evett, csak egy falatot, a másodikat már kiköpte. Pedig kb. 6kor itta meg a tápszert, szóval már akár éhes is lehetett volna.
Az udvaron először kicsit nyűglődött, aztán eljátszott, aztán megint jött az ölembe. Utána viszont Bernivel elkezdték dobálni a faleveleket, amit nagyon élvezett, úgyhogy sokáig felém sem nézett. Végül 10:45-kor eljöttünk, mert akkor már megint ölben akart lenni, és amúgy is jönni kellett, mert Flórát vittem a dokihoz (reméljük, semmi baja, csak tegnap paleo sütit ettünk, és az tett be neki).
Ma sem jött még neki mogyorómentes ebéd, így nem tudott bent ebédelni. Holnap remélhetőleg meg tudjuk próbálni, bár kicsit sűrűbb lett az orrából jövő takesz. Meglátjuk, reggel hogy lesz, tudunk-e egyáltalán menni.

8. nap
Flóra ma sem ment suliba, így őt átkísértük a mamáékhoz, Julcsival meg mentünk a bölcsibe. Éjszaka jól aludt, este fél9 körül kidőlt, és reggel kb. 6:45kor kelt. Az orra el volt dugulva, de sok minden nem jött belőle, csak valamivel sűrűbb takony, mint eddig.
A bölcsiben jól eljátszogatott, két alkalommal mentem ki a szobából 5-5 percre. Az elsőnél kicsit sírt, de hamar megnyugodott, a másodiknál még integetett is. Reggelinél magától az asztalhoz ült, de csak két falatot evett a kockára vágott felvágottas zsemléből. A tízórainál megint inkább hisztizett, nem akart odajönni. Végül odaült, de csak játszott az almaszelettel. Inni viszont picit többet ivott, főként az itatójából.
Az udvaron is többnyire eljátszott, de most inkább úgy, hogy mellette voltam. Egyszer ott is elmentem 5 percre, akkor Bernivel libikókázott, az nagyon tetszik neki.
Ma már ebédre is maradtunk, ami raguleves és kakaós tejberizs volt. Mindkettőből jól evett, aminek nagyon örültünk. Utána aztán jöttünk is el, mert menni kell a gasztroenterológiára kontrollra (minden rendben).
Holnap már sokat kell kimennem, és elvileg Berni öltözteti, eteti, és megpróbáljuk lerakni aludni is. Meglátjuk, hogy sikerül!

9. nap
A mai napon javarészt már a csoporton kívül voltam, Julcsi meg bent. Mivel délelőtt esni kezdett, ezért az udvari játék is kimaradt. Se a reggelinél, se a tízórainál nem voltam bent, közben 10-15 percet én is a csoportban voltam, akkor sokat kucorgott az ölemben. Enni persze nem evett most sem, ez nem volt újdonság.
Negyed 11 után aztán újra ki kellett mennem, azzal, hogy kb. 1 óra múlva megyek csak vissza, ebéd előtt, de ebédnél megint nem leszek bent, hanem Berni fog próbálkozni az etetéssel. 11 körül kijött Kata, a másik csoportban dolgozó gondozónő, hogy Berni azt üzeni, hogy inkább ne menjek be, megpróbálja majd megetetni. Előtte volt egy kis sírás, de kivitte peluscserére, aztán rendben volt. Hamarosan aztán meghallottam, hogy Julcsi sír, elég erősen, úgy, ahogy itthon is szokott, mikor nehéz megvigasztalni. Nem mentem be, vártam, hogy szóljanak, hogy kellek. Közben bevitték az ebédet, és hallottam, hogy a sírás is abba maradt. Gondoltam, hogy ezek szerint megnyugodott és eszik. Viszont hamarosan kijött Berni, Julcsi bedobozolt ebédjével a kezében. Kiderült, hogy a sírástól kimerülten elaludt, így alszik bent a csoportban, és nem is ebédelt, azzal már nem piszkálták. Azt mondta, hogy az anya szó hallatán kezdett rá a sírásra, de hagyta magát vigasztalni, ölbe venni, szóval azért kezelhető volt a helyzet.
Valamikor fél1 után fel is ébredt, akkor kihozta Berni nekem a folyosóra, és elköszöntünk. Szerencsére utána már nem volt sírás. Megnyugodott, elmentünk Flóráért, és itthon már vígan voltak együtt. És még az ebédből is evett.
Összességében nehéz nap volt, de nem reménytelen. Reméljük, hétfőig nem lesz betegebb, és tudjuk folytatni a beszoktatást.

10. nap
Ugyan továbbra is taknyos volt Julcsi, de nem láttuk vészesnek, ezért hétfőn mentünk bölcsibe. Nem is volt először gond, átment simán Berni ölébe, aztán elbúcsúztunk. Én gyorsan hazaszaladtam Bori babáért, mert itthon felejtettük, de kb. 5 perc múlva újra ott voltam a bölcsiben. Ekkor már hallottam, hogy Julcsi nagyon sír. Fél9-ig ez nem is igazán változott, bár voltak kisebb megszakítások. Akkor kijött Berni, és elmondta, hogy kitartóan sír, de már volt néhány nyugodt pillanata. Mindenesetre hazaküldött 10ig, hogy ezt ne hallgassam, megoldják ők. Így én hazajöttem, és jól kisírtam magam.
Amikor visszaértem, hallottam, hogy csend van, aminek nagyon megörültem. Utána viszont hallottam megint az ordítását. Berni kijőve elmondta, hogy könnyek már nem annyira vannak, inkább dühösen kiabál. Előtte el is szunnyadt picit a puhasarokban, és rajta kívül nem enged közel magához mást. A gyerekek irányába pedig rugdos, ha arrafelé mennek.
Fél1 körül kellett visszamennem, ekkor teljes csend és nyugalom fogadott. A délelőtt folyamán végig bent voltak, mert a nagy szél miatt nem mentek udvarra. Julcsi később egy könyvet nézegetett Bernivel, vele volt hajlandó játszani, és egyáltalán bármit csinálni. Ha elment tőle vagy kiment a csoportból, kiabált. Ha mondókáztak, énekeltek, akkor arra figyelt. Végül leült ebédelni, és abból elég jól evett is, inni az itatójából volt hajlandó. Ebéd után lerakták az ágyára, és el is aludt egyből. Sokat nem aludt, kb. 40 percet, és mikor felébredt ki is hozták nekem. Ekkor mosolygott, jókedvű volt, csak nagyon kókadt még.
Ugyan nem sikerült túl jól ez a nap, de bíztattak, hogy jó lesz ez.

11. nap
Már előző nap, és reggel is többször mondtam neki, hogy neki bölcsibe kell menni, mert apa és anya dolgozik, Flóra iskolában van, rá pedig ott fognak vigyázni. De mindig elmondom neki, hogy tuti érte megyünk, nem hagyjuk ott.
A bölcsi épületébe és az öltözőbe simán bejött a saját lábán, nem volt gond. Aztán a mosdóba már nem nagyon akart, és kézmosás közben is dünnyögni kezdett. Mikor odaadtam Berninek, akkor sírva rúgkapált. Így hagytam ott, azzal, hogy 1 körül menjek vissza. Én persze már fél1kor ott voltam, szerencsére csend fogadott.
Julcsi reggel másfél órát kiabált, mérgelődött, nem annyira sírt. Nyilván nem evett, de néha iszogatott pár kortyot. A tegnapi könyvet szívesen nézegette Bernivel. Tízórainál magától odaült az asztalhoz, de nem evett, csak ivott kicsit az itatójából. Az udvarra viszont ment szívesen, ott vígan játszott, jól érezte magát. Ahogy Berni mondta, mint aki hónapok óta bölcsibe jár. Aztán mikor bementek, és pelust cseréltek, utána ment volna ki az öltözőbe, de nyilván nem lehetett, és akkor megint sírni kezdett. A csoportban mérgelődött a puhasarokban, így Berni beültette a labdák közé, ahol először dühösen rugdosni kezdte a labdákat, kicsit hisztizett. Ezen Berni nevetni kezdett, így ő is nevetett, mosolygott. Ezután már nem volt vészes, ebédig elvolt, amikor megevett mindent. Utána gond nélkül lefeküdt, nézelődött kicsit, aztán elaludt. Kb. félóra után megébredt, de nem sírt, és Berni vissza tudta még simogatni, és végül kettő előtt felkelt. Ekkor kihozták nekem, bár még elég kómás volt. Mikor eljöttünk, integetett Berninek, kicsit mosolygott is.
Most november 1 miatt kimarad egy nap, de csütörtökön folytatjuk, ekkor megpróbáljuk, hogy uzsira is ottmarad.

12. nap
Julcsi az elmúlt két éjszaka elég zaklatottan aludt. Első éjjel közöttünk forgolódott egy csomót, csütörtökre virradóan én mentem át hozzá, de így is elég sokat forgolódott, mocorgott, meg-megébredt. Reggel szerencsére vidám volt, a bölcsibe is bejött, de már az öltözőben nyünnyögött kicsit. Bernihez átment, de sírt, bár nem olyan fájdalmasan, inkább mint aki jelzi, hogy neki ez nem jó, és miért csináljuk ezt.
Délután fél3ra kellett érte menni, de akkor azt mondta Berni, hogy már ébren van, viszont ő próbál neki uzsit adni, várjunk addig kint. Nem is nagyon hallottuk a sírását, így kíváncsiak voltunk, hogy sikerült. Mint kiderült, először nem kért, amikor Berni kínálta, de aztán látva, hogy Rege eszik, ő is elkezdett falatozni. Utána pedig még játszott kicsit, míg bementem érte. Akkor hirtelen nem tudta, hogy mi van. Elindult felém, de aztán megtorpant, és visszafordult még, valószínűleg a babáját vagy az itatóját kereste.
Napközben azt mondták, hogy reggeli alatt sírt, rugdosta szét a labdákat a teknősből. Utána viszont megnyugodott, tízórainál is odaült az asztalhoz, de csak iszogatott az itatójából. Az udvart élvezte, az ebédet megette, és utána a babájával lefeküdt, és egyedül elaludt. 2kor ébredt, sírás nélkül, aztán még nézelődött az ágyában. Peluscsere után volt némi sírás, mert az eddigiekkel ellentétben még nem jöhetett ki hozzám, hanem visszament a csoportba uzsizni, de nem volt vészes.
Összességében talán kezdi megszokni az új helyzetet, de ahogy a kis füzetében is írták, még kell neki idő, hogy beszokjon teljesen.

13. nap
Julcsi ezen az éjszakán aludt talán a legrosszabbul, pedig velem aludt a nagyágyban. De sokszor megébredt, sírt, ki is kellett hozni. Reggel ennek ellenére jókedvű volt.
A bölcsiben már az öltözőben dünnyögni kezdett, és végül is sírva adtam át Berninek. Délután megint 3 felé kellett menni érte. Uzsi után már csak Gizi volt ott, így ő mondott pár szót a napjáról. Reggeli után elég hamar megnyugodott, és aztán már nem sírt napközben. Az udvaron jól elvolt, ebédet evett, viszont csak keveset aludt. De utána sem sírt, hanem még feküdt az ágyában. És az uzsonnát is megette szerencsére. Nekünk nagyon megörült, mikor mentünk érte. Az orra újra folyni kezdett egy kicsit, de nem volt vészes.
Hétfőn aztán már kezdődik a nagyüzem, én is megyek dolgozni, Flóra is iskolába, így remélhetőleg Jujó is jól bírja majd a bölcsit.