A bölcsiben is megkaptuk a negyedéves jellemzését. Eszerint csendes és visszahúzódó. :-) Elég sokat röhögtünk ezen. Persze biztos így van ez a bölcsiben, de itthon korántsem ez a jellemző. Sőt! Pénteken Dávid ballagásán például az egyik versmondás alatt hangosan kiabálta, hogy "baján, baján" (=banánt szeretett volna enni), nem kevesen bámultak minket, pedig hátul álltunk. :-)
De azt is írták, hogy egyre többet játszik a társaival, ill. hosszasan elvan bizonyos dolgokkal, főként a babákkal. Az udvaron meg leginkább homokozik. Ezt könnyen el tudom képzelni, mert tényleg szeret homokozni. Bár most 1 hete a csúszda a mindene, mert Lovásziban a dédimamáéknál egész nap csúszdázhatott az udvaron, és azt nagyon élvezte.
Ezen a fotón a bölcsiben csúszdázik éppen:
Ehhez kapcsolódik az is, hogy fejlődik a beszéde, nem csak szerintünk, hanem a bölcsi szerint is. Ahogy írtam kb. 2 hete, elhangzott az első rendes mondat, amit azóta már sok hasonló követett. Most gyakran beszél magáról E/3 személyben, hogy Flóra ezt vagy azt csinál. De a szókincse is bővül, lehet már vele beszélgetni. És persze ismétel is nagyon, úgyhogy oda kell figyelni, hogy mi csúszik ki az ember száján. :-)
Az önállósodási próbálkozásokról írtak még, ami abban mutatkozik meg, hogy egyedül veszi a szandálját le és fel, ill. az evésnél is elég ügyes már. De tényleg, itthon is próbálgatja önállóan felvenni a ruhadarabjait, sőt, még a pelenkáját is néha maga akarja felvenni. :-) Kanalazni szépen tud már, bár potyog azért mellé is, de szerintem ügyes azért.
Szóval a bölcsis megítélés szerint ő ilyen. Ahogy én látom, szeretik ott őt is, meg ő is szereti a csoportot és a gondozónőket is. Most lett kész a csoportképük, és nagyon szépen elmondja mindenkinek a nevét. Sokat emlegeti is őket, néha énekbe is foglaljuk a gyerkőcök nevét. Az biztos, hogy az ottani szigorúbb szabályokhoz jól tud alkalmazkodni, és itthon meg lazábban van, ezért itt sokkal több mindent megenged magának. De hát ez már legyen a mi bajunk.
Egyébként az elmúlt hetek elég mozgalmasan teltek most is. Jártunk sokfelé, történt sok minden.
A Húsvétot itthon töltöttük alapvetően, de akkor is jártunk erre-arra. Voltunk nyuszit simogatni, bár ez a kisasszonyt annyira nem érdekelte. A kinti játszótér sokkal izgalmasabb volt. Festettünk tojást is a locsolóknak, voltunk a mamáéknál, és sétálgattunk is.
A bölcsiben aztán volt nyílt nap, amikor mi, szülők is bemehettünk, és megnézhettünk, hogy mit és hogyan csinálnak ők ott, de nekik is voltak "extra" programok, ugrálóvár és elektromos kisautó az udvaron. Flóra ugyan megnézte magának az ugrálóvárat, de bemenni nem akart, inkább motorozott és homokozott. A csoportban meg persze tapadt ránk, de azért láttuk, hogy milyen jól érzi ott ő magát. Meg hogy milyen helyesek együtt.
A hosszú hétvégén voltunk a dédimamáéknál is, ahol a csúszdázás szerelmese lett végképp. Az ottani sok dédunoka miatt, az udvaron van hinta, csúszda és mindenféle járművek, úgyhogy a jóidőben sokat játszottunk kint. Flóra viszont a csúszdázást élvezte a legjobban, és azóta is a játszótéren ezt szereti leginkább csinálni. A hosszú (jó 2 órás) utat is elég jól bírta szerencsére. Odafelé nem aludt, és volt néhány hiszti, de mindig sikerült valamivel elterelni a figyelmét. Hazafelé viszont aludt egy jót, aminek eredményeképp aznap este csak 11kor aludt el.
Még ezen a hétvégén ellátogattunk a Vadasparkba is Budakeszire. Az állatok annyira nem érdeklték őt, főként azért, mert pont a nekivaló, állatsimogatós részen most nem is volt, csak 2-3 kecske. Viszont az tetszett neki, hogy rohangálhat, és kavicsozhat kedvére. Még haza is hoztunk néhány követ a biztonság kedvéért.
Aztán az elmúlt pénteki nagy esemény Dávid ballagása volt. A legizgalmasabb itt Flóra számára az volt, hogy Botival is találkoztak. Ez éltette, amikor az autóban ültünk. Ott az iskolaudvaron meg csak őt cibálta, hogy "Botika menni", és akkor Botikának menni kellett szaladgálni vele. Persze kavicsozott is, meg elbűvölt mindenkit maga körül a kis szőke fürtjeivel. Egyébként nagyon jól bírta magát, csak az autóban szúnyókált egy félórát, és aztán simán végig ébren volt a vacsi alatt, sőt 11 körül értünk haza, és csak éjfél tájt aludt el. Szerintem mi fáradtabbak voltunk, mint ő.
A két zsivány az iskola udvarán:
Flóra próbálja megtölteni a szandálját kavicsokkal, hogy aztán engem nyagasson, hogy szúrja a lábát.
Természetesen azért a betegségek sem kerültek el minket az elmúlt időszakban. Húsvétkor valami taknyolós vírust gyűjtött be magának. Nem volt vészes, az orra folyt kissé, köhécselt, csak párszor hőemelkedése is volt. Aztán 1 hét bölcsi után, péntek estére belázasodott, és ekkor egy fosós vírust kapott el. Pár napig lázas volt, aztán már csak fosott kissé, de szerencsére azért jókedvű volt, és enni és inni is tudott, nagyon nem verte le a lábáról a betegség. Most már megint járt 3 napot, és nagyon remélem, hogy ki is tart hosszabban a betegség mentes periódus.
Így telnek hát a napjaink mostanság. Persze az átlagos hétköznapokon a bölcsi után lent vagyunk órákig a játszótéren, néha többre is megyünk, közben motorozik, és általában a buszozást sem hagyjuk ki. Néhány megállót mindig kell menni vele, mert ez az egyik kedvence mostanság. És amikor leszállunk, integet a busznak, hogy "pápá buszika"... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése