Megint jó rég nem írtam már. Mindig tervezem, de mindig közbejön valami. Mostanában ez van. De amúgy is hozzá kell szokni a ritkább bejegyezésekhez, mert ha újra dolgozni kezdek, biztosan kevesebb időm lesz netezni.

Kezdem a legfontosabb dologgal: egy kis update Flóráról. Tegnap volt 14 hónapos, már igazi rosszcsont, csibész kiscsaj. Egész nap jön-megy, meg sem áll. Az utcán is szívesen sétál már, csak általában nem abba az irányba, amerre mi szeretnénk. És előszeretettel szedegeti fel a cigicsikkeket és a hasonló finomságokat.
Napközben már csak egyszer alszik, általában dél körül tesszük le, és sokszor alszik akár 3 órát is. Persze van olyan nap, mint ma, amikor valami program folytán csak félórát szunyál, de még így is elég elviselhető estére. Reggel mostanában 6kor kel, ahogy az apukája, és csak nagy ritkán vannak éjjeli riadók.
Az evés továbbra sem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé, ezen a téren nem változott. Többnyire le kell kötni a figyelmét valamivel, hogy egyen is valamit. Reggelinél és vacsoránál mostanában sajnos folyton ledobálja a kis kenyér-/kifli-/kalácskockákat, és mindig kap leszidást, de nem igazán használ.
A könyveket nagyon szereti, olyannyira, hogy többnyire szét is szedi őket, minél több legyen belőle. De szívesen lapozgatja, akár még dúdolgat vagy motyog is közben, mintha a verseket mondaná. Az állatos könyveiben meg mutogatja az állatokat, utánozza egynek-kettőnek a hangját. Szeret még nagyon labdázni, illetve az egymásra rakható színes félgömbös játékot is rakosgatni. Van egy formaberakója is, amit szintén szeret, de még nem tudja a helyén bedobni a figurákat, csak a nagy lukon dobál be mindent.
Egyre több mindent megért, és csinál is ez alapján. Oda lehet neki adni dolgokat, hogy vigye a kukába, tudja hol a porszívó (amitől még egy hét orr-porszizás után sem fél), tudja, hogy a kád melletti kis körömkefe nem játék. Ha elmegy valaki vagy véget ér valami, akkor mondja, hogy "eee", ha meg valamit valahova betesz, bedob, akkor mondja, hogy "beeee". A mama, papa, anya, apa jól megy már neki. Érdekes módon a nemet továbbra sem mondja.
Általában jó a kedve, sokat vigyorog, nevet, itthon úgymond be sem áll a szája, mindig dumál, énekel, halandzsázik vagy legalább is valamilyen hangot kiad magából. Szóval szerintem szépen és rendben fejlődik, nem hiszem, hogy lesz bármi gond a bölcsiben. De ez nyilván csak élesben fog kiderülni, hamarosan.

Az elmúlt hetekben sokat mászkáltunk, de sokszor a lakásfelújítás kapcsán hurcoltuk magunkkal a különböző barkácsáruházakba. Ezt aránylag jól tűrte, de leginkább csak akkor, ha ő is a két lábán közlekedhetett. Persze mindenfelé elcsatangolt, mi, illetve főként apukája futkoztunk utána. Kicsit beteg is volt, de csak taknyos. Igaz, kitartott egy jó hétig, közben köhécselt is, meg néha rekedt volt, de ehét elejére már rendbe jött teljesen.

A mamáéknál lakást továbbra is élvezi, főleg, mert a mama és a papa is rajong érte. Ha bárki hazajön, amit a zárnyitásból vagy a kaputelefon szignáljából hall, egyből mondja, hogy "mama". :-) Most egyértelműen ő a favorit. Nekem is könnyebb dolgom van bizonyos fokig, mert a házimunka nagy részét anyukám végzi, én inkább csak főzök, bevásárlok és hasonlók, plusz Flórára is sokszor vigyáz, ha nekem valahova el kell mennem. Elég sok az intéznivaló akad így a felújítás kapcsán, amit próbálok én intézni, mert ÉP-nek épp elég a munkahelyi káosz. Szóval nem unatkozunk.

A lakás egyébként most úgy áll, hogy a tapétázáshoz, festéshez már elő van készítve minden. A kisszobák között elkészült a gipszkartonfal, amit apukám és a sógorom nagyon ügyesen megcsináltak. Az erkély, konyha, előtér, fürdő és WC burkolása is elkészült tegnap, szép lett. Szerencsére találtunk egy jól és gyorsan dolgozó mesterembert, aki nem is kért el vagyonokat. Ami még hátravan: tapétázás és festés, parketta lerakás (a parkettát már megvettük), bejárati ajtó beszerelés, gardrób vagy beépített szekrény, konyhabútor, új mosdókagyló és WC kagyló, radiátorcsere. Szóval még van munka bőven, de talán a köv. 2-3 hétben elkészülünk már. Jó lenne végre már a saját lakásunkban lakni!

Fotó most sincs, mert nem is igazán fotózok mostanában, illetve ezen a gépen kicsit nehézkes a feltöltés.

Ja, és van még egy jóhír. Voltam kontrollon az IR/PCOS miatt, és nem kell gyógyszert szednem, mert most teljesen jók az eredményeim. A doki azt mondta, hogy tankönyvi példa vagyok, ami sajnos csak az esetek kb. 50%-ában jön be. Szóval ennek is nagyon örülök. Remélem, minden rendben is marad!