37 hét

Még év elején beírtam a naptárba minden csütörtökre, hogy éppen hány hetes Flóra. Igazából nem tudom, miért, de beírtam. Tegnap mikor rápillantottam, hogy most 37 hetes a kisasszony, valahogy megakadt bennem ez a szám, de egy darabig nem jöttem rá, hogy miért. Aztán eszembe jutott, hogy ő a 37. hétre született, szóval most már nagyjából annyi időt töltött idekint a nagyvilágban, mint előtte a pocakomban. Fura érzés. :-) Az elmúlt héten, a hétvége kivételével, nem csináltunk semmi izgalmasat, főként az idő elromlása miatt inkább itthon voltunk, még sétálni is keveset mentünk csak. Flóra fejlődésében azonban sok érdekes dolog történt, talán azért, mert végre itthon voltunk, és hagytam kibontakozni. :-) De kezdem az elején. Szombaton apukája csak délutános volt az iskolában, így délelőtt még volt egy kis közösen eltölthető időnk. Elmentünk a piacra (bár ott csak én szálltam ki az autóból a szélvihar miatt), illetve meglátogattuk az unokatesókat egy félórára. Flóra most is csak csodálta Botit, illetve megkaparintott néhány darabot a játékaiból, és azokkal játszott. A délutánt pedig már itthon töltöttük. Vasárnap egy reggeli Kisvakond mese nézést követően, felkerekedtünk, és kimentünk az Auchanba, majd a Tescoba. Flóra szuperül elnézelődött a babakocsiban, aludt is egyet, csak akkor kezdett sírni, mikor megébredt, és épp nem látott minket, mert a háta mögött álltunk. Így ki kellett venni, de ez jó alkalom volt arra, hogy kipróbáljuk, milyen a bevásárlókocsiban üldögélni. Nagyon tetszett neki, feszített benne rendesen. Persze itthon jó alaposan lecsutakoltam a kezét, nehogy összeszedjen onnét valami bacit. Ebéd után pedig ellátogattunk Kispestre Gergőhöz és Anitához. Mi megnéztük az új lakásukat, ők pedig összeismerkedtek Flórával. A kisasszony ott is hamar feltalálta magát, beszélgetett, mászkált, játszott, elszórakoztatott minket. Este persze hamar kidőlt, mert elég sok inger érte aznap. A héten még nagyobb esemény a szerdai Ringató volt. Megint nem voltunk már kb. 1 hónapja, de Flóra minden eddiginél jobban élvezte. Ahogy bementünk, és letettem a szőnyegre, le sem vette a szemét Irmáról, aki a foglalkozást tartja. Az énekeknél és mondókáknál sem igen akart megülni az ölemben, úgyhogy hagytam, hadd mászkáljon. A végefelé előre is tepert Irmához, ahol a többi, nagyobb, gyerek között nézte ő is, hogy énekel Irma, illetve az utolsó két mondókánál a nézéséve kikövetelte, hogy ő vegye ölbe, és vele játsza el a mondókákat. Mindeközben rám ügyet sem vetett, egyáltalán nem hiányoztam neki. :-) Tegnap két komolyabb esemény történt. Az egyik, a jobb, hogy kibújt Flóra első foga. Alul, a bal első. Valószínűleg ennek köszönhető a másik, kevésbé örömteli, esemény is, hogy a 8,5 hónap alatt először Flóra belázasodott. Délelőtt még semmi gond nem volt, aztán aludt kb. 2,5 órát, ami rá nem jellemző, és mikor felébredt, már kicsit melegnek éreztem, de még nem volt hőemelkedése sem. Aztán felment neki, de a legmagasabb is 38,2 volt, úgyhogy nem tartottam indokoltnak, hogy bármit adjak neki. Más baját nem is láttam, csak hogy sokkal bágyadtabb, nyugodtabb és bújósabb volt, mint máskor. Elfeküdt az ágyon, hagyta, hogy simogassam a hátát, sőt, egyszer így el is aludt. Az esti fürdést átalakítottuk egy kis hűtőfürdővé, aztán kapott még egy adag Nurofent, és aztán aludt egész éjjel. Én többször voltam bent nála, mert elég nyugtalanul aludt, de nem éreztem forrónak, csak kicsit melegnek. A hőemelkedés és a bágyadt hangulat ma délelőttre is megmaradt, úgyhogy most délben kapott Nurofent megint. Egyelőre még hezitálok, hogy vigyem-e orvoshoz délután vagy sem, mert más baját nem látok a fentieken kívül. Ma délelőtt volt itt a védőnő is, mindettől függetlenül. Ő azt javasolta, hogy ha csak hőemelkedés van, adjam a Nurofent, és szerinte ne vigyem dokihoz, mert van valami hasmenéses-hányós nyavalya, és csak elkap valamit ott, és a doki sem fog mást mondani, mint amit csinálok. Persze bennem van, hogy mi van, ha nem is a fogától van a hőemelkedés, és valamit benézek, ezért gondolkodom még a dokin. Egyébként a védőnő nagyon megvolt elégedve Flórával. Azt mondta, hogy látszik, hogy megerősödött, már nem is látszik, hogy annyira laza. Ő akarta javasolni, hogy még vigyük el egy Pető intézetes konduktorhoz a korábbiak alapján, de most ő is azt mondta, hogy valószínűleg nem szükséges. Megjegyezte még, hogy igazán kislányos már, nem is babás, és hogy nagyon szép. :-) Ahogy az elején írtam, sok minden történt Püntyikénk fejlődésében a héten. Egyrészt a mászása már nagyon szép, a jobb lábát egyre kevesebbszer teszi ki oldalra, mint ahogy a korábban belinkelt videón látszik. Ennek örülök, mert ez engem egy kicsit aggasztott, de úgy látszik, hogy már javulóban van. Másrészt valamelyik nap, a videó által motiválva, feltérdelt a szekrénynél is. Sőt, már a macijáért is felkapaszkodott, ami a TV mellett üldögélt, de a visszamászás már nem volt zökkenőmentes, így kissé lekoccolta a szekrény szélét. De egy kis sírással, és egy halvány piros csíkkal a szemöldökei között megúszta. A fotó az első feltérdelést dokumentálja. A földön lévő nagy virággal eddig Flóra még csak szemezett vagy néha kicsit megpiszkálta. A héten viszont úgy gondolta, hogy már túl sok levelet növesztett, így egytől gyorsan meg is szabadította. Szegény virágnak így muszáj volt egy magasabb szekrényre költöznie. A kis bűnbánó. :-) Kb. egy hete tanítgattuk Flórát, hogy kell integetni, pontosabban "pápázni", illetve tapsolni. Most már elég jól megy neki mindkettő. Ma a pápát is bemutatta a védőnőnek, persze nem akkor, amikor elment, hanem amikor jött. :-) Az evésével mostanában jellemzően nincs gond, talán csak annyi, hogy kicsit lassan eszi a főzelékeket, főleg, ha picit darabosabb és/vagy sűrűbb. A héten megkóstoltattam vele a halat is, igaz üveges bébiétel formájában, paradicsomos krumplival kombinálval. Ízlett neki, bevágta az egészet. Az első ízlelgetés közben, csak az ajkaira jutott belőle, és annyira vicces volt, hogy úgy nézett ki, mint aki szépen kirúzsozta a száját. És így a végére, a bónuszként, egy fürdős fotó. Most már nagylányhoz méltóan, támaszték nélkül üldögél a kádban, és pacsál most már főként kézzel.