A hétvégén még voltunk látogatóban Andiéknál Pomázon. Lili ugyanolyan kis aranyos bababarát kislány, mint volt. Egyből az ölébe akarta venni Flórát, és még egy macit is ajándékba adott neki, mert ő mindenképpen szeretett volna valamit adni. A szobájában szépen leterítgette a pelusokat az ágyra, hogy Flóra odafeküdjön, és még vigyázott is rá, míg én kávéztam. És hát Andi most is bőségesen ellátott minket ajándékokkal. :-)
Ez a hét azért volt különleges, mert Apa nem dolgozott még, így Flóra sokat láthatta. Az elmúlt 2 hétben amúgy is nagyon szerelmes lett az apjába, képes volt percekig mosolyogva bámulni, és vékony hangon énekelni hozzá. De hát ez az élet rendje, a lányok az apjukba szerelmesek.
Kihasználva a lehetőséget, hoga Apa el tud furikázni minket, csütörtökön elmentünk a Tömő utcai Szemészeti Klinikára. Még korábban kaptunk ide beutalót a gyerekorvostól, amikor kicsit meg volt duzzadva Flóra bal szeme. És ugye ez a szeme születése óta csipásodott, hol jobban, hol kevésbé. Most az ünnepek alatt is előjött neki egy kis váladékozás, úgyhogy úgy döntöttünk, nem halogatjuk a dolgot, megmutatjuk egy szakorvosnak.
Szerencsések voltunk, mert kiderült, hogy pont csütörtökön van csecsemőrendelés, mi csak véletlenül mentünk ezen a napon. Viszont több, mint másfél órát vártunk, hogy bejussunk a vizsgálatra. Ki volt ugyan írva, hogy nem érkezési sorrendben hívják be a betegeket, de semmiféle rendszert nem véltünk benne felfedezni. Mindenesetre bejutottunk, ahol egy rezidens kikérdezett minket, megnézegette Flóra szemét, majd közölte, hogy mindjárt megnézi egy orvos is. Ez a mindjárt legalább 20-30 perc volt, Manóci még szunyókált is egyet közben. A konklúzió az lett, hogy át kellett mosni a könnycsatornáját, ami nem lehetett túl kellemes neki, sírt szegénykém, de utána aránylag hamar megnyugodott. Én nem néztem végig, hallgatni is elég volt. Most 1 hétig napi 5-ször kell neki cseppenteni, és ha 1 hét után újra előjön a váladékozás, akkor vissza kell mennünk, mert valószínűleg meg kell ismételni az átmosást. A doki szerint nagyon sok váladék volt lerakódva, ezért nem lenne csoda, ha újra vissza kellene mennünk.
Múlt héten már írtam, hogy egy időre leállunk a gyümölcsökkel, mert Flóra pocija nem nagyon bírta. Gondoltam, megpróbálkozunk a zöldségekkel, azok talán nem annyira savasak. Először megpróbáltam a sütőtököt újra, üveges bébiétel formájában. Ezt Flóra megette 3 nap alatt, úgyhogy felbátorodtam, és sütöttem én is tököt neki. Meg krumplit és céklát is. Céklát eddig csak egy kiskanálnyit kapott, de a sütőtököt és krumplit már 80 grammot is megeszik egy evésre. (Egyik nap valamiért nem szerett volna enni belőle, de azért megette kb. a felét, amit aztán egy lendülettel vissza is jött neki. Nem volt egyszerű kiszedni mindenből a narancssárga foltokat.) Nem mindig túl lelkes, de amikor rákap, akkor kanalazza lelkesen. Kipróbáltam még az almát is párolva, krumplival keverve, ez különösen ízlett neki. Sőt, most már az ősziléből is hajlandó volt néhány kanállal meginni. Csipkebogyóteát is készítettem már neki néhány alkalommal, de mindig én ittam meg a végén, ő nem volt hajlandó.
Itt épp sütőtököt ettünk:
A kezével már egyre ügyesebben fog, most már van olyan, hogy a bal oldalán lévő játékot a jobb kezével is meg akarja fogni. Az újabb nagy kedvence pedig a zörgős textilkönyvecske, amivel mostanában hosszasan eljátszik. Ez a kép a fürdőkádban készült, ahogy épp a macikáját vizsgálgatja két kézzel:
És akkor a szokásos bónuszfotó, ami ma délelőtt készült, "repülőzés" közben. Flóra imád repkedni, hintázni, akár kézben, akár a lábamon, mint itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése